Ridley Scott és Woody Allen is ugyanazon a napon (november 30.) ünnepli születésnapját, ráadásul egy generációhoz tartoznak. Ennek apropóján a Retro Magazin utánajárt, vajon milyen hasonlóságok és különbözőségek fedezhetők fel a két filmes legenda pályafutásában.
Mindketten többször is voltak Oscar-várományosok…
…ugyanakkor, míg Ridley Scottot négyszer jelölték a legrangosabb filmes díjra (1991, 2000, 2001, 2015), végül egyik esetben sem sikerült hazavinnie az aranyszobrocskát.
…Woody Allen viszont négyszer is megkapta az Oscart (1977-ben kettőt, 1987-ben és 2012-ben egyet-egyet) és összesen 24-szer (!) jelölték. Mindezek ellenére, ma egyértelműen Ridley Scott áll közelebb ahhoz, hogy újra ringbe szálljon a díjért.
Woody Allen első nagy dobása rendezőként, az Annie Hall (1977), ami Oscart is hozott neki:
Mindketten a 60-es években kezdték rendezői pályafutásukat…
…de egyikük sem ebben az időszakban szerezte első nagy filmes sikerét, hanem inkább a 70-es években. Ridley Scott a Párbajhősök (1977) című mozival tette le a névjegyét Hollywoodban, amit a kult-legenda Alien (A nyolcadik utas: a Halál) követett 1979-ben és innentől nem volt megállás.
…Wood Allen 1977-ben már tarolt az Annie Hall című romantikus vígjátékkal (4 Oscart hozott a készítőknek!), de a Fogd a pénzt és fuss! már több mint egy évtizede feltette őt a hollywoodi térképre. Ezt követte a szintén sikeres Amit tudni akarsz a szexről… (1972), a jóval megosztóbb Hétalvó (1973), majd a Szerelem és halál (1975).
Ridley Scott 1979-es húsvéti meglepetése, az Alien:
Mindketten 56 saját rendezéssel büszkélkedhetnek (eddig)…
…de egyikük sem rendezőként jegyzi a legtöbb művét. Ridley Scott rendszerint producerként (150 alkalommal), Woody Allen pedig forgatókönyvíróként (81 alkalommal) van jelen az álomgyárban, arról már nem is beszélve, hogy majdnem 50-szer sokszor tűnik fel saját filmjeiben.
…Ridley Scott esetében viszont mindenképpen kiemelendő, hogy legnagyobb szakmai sikerei általában kasszasikert is jelentettek és sokkal több nézőhöz jutottak el, mint kollégája kultikus darabjai. Igaz, Woody Allen rendezőként több világsztárt foglalkoztatott, mint bárki más a szakmában – szinte egyszemélyes álomgyár.
A hazai nézők egyik legkedveltebb Woody Allen-filmje, a Fogd a pénzt és fuss! (1969):
Ridley Scott a sci-fi apostola…
…akinek a nevéhez olyan sikermozik fűződnek, mint az Alien-széria (a nyolc eddigi epizódból hármat maga rendezett), a Szárnyas fejvadász (1982) és a Mentőexpedíció (2015), vagy a zseniális A farkas gyermekei (2020-) című sorozat.
…de imádja azokat a fikciós mozikat is, amik valós történeti háttérrel rendelkeznek. Elég, ha csak az 1492 – A Paradicsom meghódítása (1992), a Gladiátor (2000), A Sólyom végveszélyben (2001), a Mennyei királyság (2005), a Robin Hood (2010), az Exodus (2014), vagy akár a legújabb filmjére, Az utolsó párbaj (2021) című eposzra gondolunk.
…sokoldalúságát viszont mi sem bizonyítja, hogy a bűnügyi filmekhez is kiválóan ért: Fekete eső (1989), Trükkös fiúk (2003), Amerikai gengszter (2007), Hazugságok hálója (2008), A világ összes pénze (2017).
Ridley Scott meséje a meséről, avagy így készült a Gladiátor (2000):
Woody Allen a humor és szarkazmus nagymestere…
…aki már pályafutása elején szövegíróként gazdagította híres komikusok poén-tárházát (50-es évek). 20 éves sem volt, amikor darabokat írt a The Ed Sullivan Show-nak, a The Tonight Show-nak, Sid Caesarnak, Art Carney-nak és másoknak, sőt, kiemelkedő tehetségének köszönhetően Emmy-díjat is nyert.
…az 1966-os Mi újság, Tiger Lily? tekinthető filmes debütálásának, ami már jól jelzi, mi mindent képes kihozni magából a nagy nevettető, ha formában van (az agyament produkció amolyan James Bond paródia).
…le kell azonban szögezni, hogy Woody Allen igazi erőssége a mondanivaló. Általában olyan témákat választ, amik a legtöbb embert foglalkoztatják a mindennapi életben, mint a szerelem, az emberi kapcsolatok, a szex, az élet értelme, a halál, a depresszió, vagy akár egyes társadalmi rétegek és életmódjuk. Ezekben hoz létre olyan konfliktusokat, amelyeken keresztül tükrözi a visszásságokat, a vágyakat, az álmokat és persze néha gúnyt is űz belőlük, belőlünk.
…olyan gyöngyszemeket tett le az asztalra, mint a Bánat és szánalom (1969), a Játszd újra, Sam! (1972), a Szerelem és halál (1975), az Annie Hall (1977), a Manhattan (1979), a Zelig (1983), a Hannah és nővérei (1986), az Egy másik asszony (1988). a Bűnök és vétkek (1989), a Lövések a Broadwayn (1994), az Agyament Harry (1997), a Sztárral szemben (1998), A világ második legjobb gitárosa (1999), vagy a Süti, nem süti (2000). Az elmúlt 20 év „terméseit” pedig már fel sem soroljuk…
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek
Planet Funk – Táncos, sportos, slágeres
Három ismérve is van az olasz gyökerű, de a brit elektronikus zenei hullámot követő formációnak, a 2000-es évek egyik nem kiemelt, de kifejezetten kellemes meglepetésének. A Planet Funk remek stílusötvözetek okos felhasználásával szert tudott tenni egy-két slágerre, ezzel biztosítva helyét a korabeli diszkókban és a popzenei tabellán is. Másrészt nagy sportklubok szurkolóinak a szívébe is belopta magát, akik évtizedekre biztosítják hírnevét.
Jean-Michel Jarre: Oxygène – Csak úgy kapkodtuk a levegőt
Az ikonikus francia elektronikus zeneszerző harmadik stúdióalbuma lassan fél évszázada ejti ámulatba a közönséget. Az 1976-ban kiadott Oxygène-t úgy írták le, mint a „a hetvenes évek szintetizátor-forradalmának vezetőjét” – és talán nem is túloztak.
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.