Igazi kultfilmmé vált a Cormac McCarthy Pulitzer-díjas író műve alapján készült el a poszt-apokaliptikus környezetben játszódó dráma, amiben a szülői gondviselés próbatételeit követhetjük nyomon egészen szélsőséges körülmények között.

A 2000-es évek közepe-vége táján az apa-gyermek kapcsolat különösen népszerű téma volt a filmművészetben, hogy csak két népszerű és széles közönséget is elérő példát említsek: A Boldogság nyomában (2006) című film a karrierje csúcsán álló Will Smith, illetve Az ember gyermeke (2006) Clive Owen főszereplésével hatotta meg a nagyérdeműt. E produkciók a felelősség és önfeláldozás példájával kívánták demonstrálni, hogy a szülő hősi pátoszában igenis érdemes hinni. Még ugyanebben az évben adták ki a fent említett McCarthy könyvét, amely csakhamar bestseller lett, ráadásul a kritikusok tetszését is elnyerte.

Nem sokat kellett várni a megfilmesítésre, amihez egyébként a neves amerikai író, mondhatni, hozzászokott. A 2009-ben debütáló Az út ugyanis nem az első adaptáció: a világsikert aratott Nem vénnek való vidék (2007) jelentette a csúcsot; de olyan műveket is érdemes megemlíteni, mint a Vad lovak (2000); a szintén kultfilmmé váló, kétszereplős dráma, A Sunset Limited (2011); illetve az Isten Gyermeke (2013) és A jogász (2013).

Viggo Mortensen már megint nekivág

Egy nem pontosan tisztázott katasztrófát követően az általunk ismert világ kietlen és szennyezett tájjá alakul át és csupán néhány túlélőt hagy maga után. Itt kapcsolódunk be a történetbe, ahol egy anya és egy apa beszélgetésére emlékezik vissza főhősünk (Viggo Mortensen – Gyűrűk ura, Carlito útja, Zöld könyv), aki immár egyedül maradt fiával (Kodi Smit-McPhee – X-Men: Apokalipszis, Slow West, Engedj be!). Felesége (Charlize Theron – Édes november, Az ördög ügyvédje, Hófehér és a vadász) saját elhatározásából úgy dönt, feladja az értelmetlennek tűnő életért folytatott küzdelemet egy olyan világban, amely már nemhogy megérett a pusztulásra, de tulajdonképpen túl is van a végóráin.

Az apa természetesen másképp látja a helyzetet, így kisfiával útra kel, hogy valahol délen, az amerikai tengerpart közelében megtalálja számára a segítséget – már ha létezik még egyáltalán. Ezt a viszontagságokkal, veszélyekkel és lelki megpróbáltatásokkal teli túrát követjük majd végig, ahol a cselekményt kevés akció, ám annál több gyötrődés fogja kísérni.

Nem embernek való vidék

A CGI-t kevéssé alkalmazó, inkább kietlen területeket, lerobbant külvárosi helyszíneket preferáló rendező, John Hillcoat (Az ajánlat, Black Mirror, Fékezhetetlen) úgy döntött, hogy a történeti hűség visszaadására próbál koncentrálni, így az hangsúlyt az emberek szélsőséges viselkedésére helyezte. A nyomorúságos életükért küzdő, megmaradt tucatnyi ember nagyrészt rosszabbik felét mutatja meg. Ebben a világban összetartás helyett egymás levadászása, kirablása, megerőszakolása, sőt megevése (igen, kannibalizmus, tekintettel arra, hogy az élővilág nagy része is elpusztult!) van napirenden.

Az apa végtelennek tűnő kitartása így nem billenti a mérleget egyértelműen a reménykedők és az isteni kegyelemben hívők javára: az anya tulajdonképpen már az elején megjósolja, hogy itt már nincs kiút; csak lassú, szenvedésekkel és megaláztatásokkal teli pusztulás. Szerinte az egyetlen felelős magatartás ennek felgyorsítása, beleértve azt is, hogy a gyermeket azzal óvhatjuk meg a szörnyűségektől, ha nem várjuk meg, amíg tudatára ébred, amíg felnő. Itt ugyanis nincs hova felnőni.

Ez a vita, és persze az egymás iránt érzett végtelen erejű szeretet kíséri végig az apát és fiát, mindvégig „bevonva” az eltávozott feleséget a közdelembe, a szerelem, a jó pillanatok emlékével. Utóbbi soha nem adatott meg a gyermeknek és félő, hogy nem is fogja megismerni azt. A boldogság egyedüli tanúja az apa, aki csak mesélni tud arról, milyen volt valaha az élet a maga gyönyöreivel. A fiút ez mégsem keseríti el, hiszen számára a világ így is érdekes, megismerendő hely. Ahogy haladnak, talán fontosabbá is kezd válni számára a túlélés, a remény, hogy lesz valami.

Nem az öröm ríkat meg

Az út egy mérhetetlenül szomorú, mégsem a lemondást propagáló mozi. Az alkotók egyszerre hozzák fókuszba az emberi gyarlóságot és a kitartást, a túlélési ösztönt és ezzel a létért való küzdelem erejét, az életben maradás akaratát demonstrálják. Ebben a történetben mutatkozik meg az ember mint lény színessége: valójában senki nem annyira gonosz, mint amilyennek elsőre tűnik. Mindenki a maga szabályait követi és azzal számol, hogy magán kívül senkire nem számíthat. De nem minden esetben él vissza pillanatnyi erőfölényével; vagy ha igen, akkor hajlandó abból visszavenni. Néha állatiassá válik, mégsem változik állattá. A kérdés valójában az, hogy ki mennyire tud ember maradni – és ezen a vizsgán még egy szerető apa is megbukhat.

Az út

The Road, sci-fi, dráma, kaland, 2009

Az élet utat tör magának.

+ Dilemmahelyzetek egész sora

+ A mellékszereplők rövid, de emlékezetes alakítása

– Lehetett volna több a visszaemlékezésekből

– Nincs igazi karakterfejlődés

  • Látványosság
  • Zene / Hang
  • Érdekesség
  • Élmény
  • Szavatosság

Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!

Az út (2009) bemutatója:

További cikkek

Magnum – Elsült, durrant, betalált

Magnum – Elsült, durrant, betalált

A 80-as évek egyik közönségkedvenc sorozata volt a Tom Selleck főszereplésével készült Magnum P.I., amiben a mindenre elszánt magánnyomozó Higgins, TC és Rick segítségével tárt fel különböző bűneseteket - 162 epizódon keresztül. A Magnum szellemi atyja az a Glen A....

Exhumed – A múmia áldásos átka

Exhumed – A múmia áldásos átka

A 90-es évek közepén rengeteg ígéretes FPS debütált a piacon és annak ellenére, hogy a Doom (1993) és a Quake (1996) továbbra uralta a népszerűségi listát, néhány alternatív megoldással egészen szépen lehetett érvényesülni mellettük. Ennek ékes példája az Exhumed, ami...

Az utánozhatatlan utánzó – Jim Carrey

Az utánozhatatlan utánzó – Jim Carrey

60 éves Jim Carrey kanadai-amerikai színész, komikus, író és producer. A rendkívül energikus, úgynevezett „slapstick”-előadásairól ismert világsztár 1990-ben vált először ismertté (vagyis olyan humorstílussal, amely túlzó fizikai aktivitással jár és túllépi a normál...