David Attenborough angol természettudós, dokumentumfilmes és nem utolsósorban az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. Igazi élő legenda, aki 70 évre visszanyúló pályafutással büszkélkedhet és e hihetetlen korszak alatt mintegy 300 filmes produkcióban vett részt.
Attenborough a Middlesex-i Isleworthben (ma Nyugat-London része) született egy igen patinás családba, és a Leicesteri Egyetem kampuszán, a College House-ban nőtt fel, ahol édesapja volt az igazgató. David a három hosszú életű fiútestvér közül a középső; idősebbik bátyja, Richard kétszeres Oscar-díjas színész és rendező (2014-ben hunyt el), fiatalabbik fivére, John pedig az Alfa Romeo olasz autógyár vezetője volt (2012-ben hunyt el).
Gyermekkorát nagyrészt kövületek, kövek és különböző élőlények gyűjtésével töltötte és már tízévesen komoly hatással voltak rá olyan, a természetvédelem ügye mellett kiálló emberek, mint Szürke Bagoly (Archibald Belaney), aki egyszer szívhez szóló előadást tartott a kanadai hódok tragikus helyzetéről a Leicesteri Egyetemen. Attenborough nem is hazudtolta meg önmagát: középiskolai tanulmányai befejeztével geológiát és zoológiát tanult Cambridge-i Egyetemen, később pedig a London School of Economics-on társadalmi antropológia diplomát is szerzett. Előtte azonban, 1947-ben behívták a Királyi Haditengerészethez nemzeti szolgálatra és két évet Észak-Walesben kellett töltenie.
1950-ben feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Orielt (1997-ben hunyt el). A házaspárnak két gyermeke született, Robert és Susan. A haditengerészetből való kilépése után Attenborough egy kiadóvállalatnál vállalt állást gyermekeknek szóló tudományos tankönyvek szerkesztőjeként. Azonban hamar kiábrándult a munkából és 1950-ben felvételizett a BBC-hez – akkor még rádiós beszélgetések producere szeretett volna lenni. Bár a jelentkezését elutasították, önéletrajza felkeltette Mary Adams érdeklődését, aki a BBC alakulóban lévő televíziós szolgálatának Talks (tényközlő műsorok) részlegét vezette. David televíziós pályafutása lassan, de biztosan beindult.
A filmes karrier kezdete
Kapcsolata a természettudományi műsorokkal akkor kezdődött, amikor ő készítette és mutatta be az Animal Patterns című háromrészes sorozatot, amiben a Londoni Állatkert állatai szerepeltek, a világhírű zoológus, Julian Huxley pedig az álcázásukról, aposztrofálásukról és udvarlási szokásaikról értekezett. Itt tehát Attenborough még a kamera innenső oldalán állt, viszont ekkor ismerkedett meg Jack Lesterrel, az állatkert hüllőházának kurátorával, akivel elhatározták, hogy sorozatot készítenek egy állatgyűjtő expedícióról. Az eredmény az 1954-ben először sugárzott Zoo Quest lett, ahol Lester megbetegedése miatt Attenborough rövid időn belül lett a műsorvezető.
Louis Armstrong „What a Wonderful World” című dala David Attenborough narrációjával (2011):
Karrierjét mások továbbra is a produceri és irányítói szerepben látták – amiben kétségtelenül tehetséges volt -, így 1965 márciusában a BBC Two vezetését is rábízták, David azonban a szerződésébe beiktatott egy záradékot, amely lehetővé tette számára, hogy továbbra is készíthessen műsorokat. Még ugyanebben az évben elefántokat filmezett Tanzániában, 1969-ben pedig sorozatot készített az indonéziai Bali szigetének kultúrtörténetéről. Az 1971-es A Blank on the Map című film forgatása során csatlakozott az első nyugati expedícióhoz, amely Új-Guinea egyik távoli hegyvidéki völgyébe indult, hogy felkutasson egy elveszett törzset.
A televíziózás forradalmára
Kevesen tudják róla, de David Attenborough egyik fontos érdeme az a bátor úttörő szerep, amit a színes televízió térhódításával vállalt. Amikor ugyanis átvette a korábban már említett BBC Two irányítását, alaposan felforgatta a struktúrát, megváltoztatta a kínálatot, de még a csatorna logóját is.
És hiszik, vagy sem: számos sikeres brit sorozat mellett a világhírű Monty Python Repülő Cirkuszát is az ő megrendelésének köszönhetjük.
Tudománycentrikussága egyébként ne tévesszen meg senkit: Attenborough vezetése alatt a zene, a művészetek, a szórakoztatás, a régészet, a kísérleti komédia, az utazás, a dráma, a sport, az üzlet, a tudomány és a természettudomány mind-mind helyet kapott a heti műsorrendben.
Lassan a 70-es évekhez érkeztünk, ami nekünk, magyar nézőknek különösen fontos az Attenborough-i életmű megismerése szempontjából. Ekkoriban született meg ugyanis az ötlet, hogy az evolúció története lehetne a témája egy új sorozatnak. Life on Earth, vagyis Élet a Földön címmel debütált 1979-ben az az alapmű, amivel David letette a névjegyét az egész világon és írta be magát a dokumentarista történelemkönyvbe. Innentől kezdve pedig olyan alkotásokat készített, amelyek a vadvilágról szóló filmek minőségének mércéjévé váltak.
Azzal, hogy Attenborough és produkciós csapata komolyan vette a témát, és a legújabb felfedezések után kutatott, elnyerte a tudósok bizalmát, akik válaszul megengedték, hogy témáikat bemutassa műsoraiban. Ruandában például Attenborough és stábja kiváltságos hozzáférést kapott Dian Fossey hegyi gorillákat kutató csoportjának forgatásához (az etológus életéről bővebben itt olvashat a Retro Magazin hasábjain). Az Élet a Földön sikerének másik tényezője az innováció volt: új filmkészítési technikákat dolgoztak ki az Attenborough által kívánt felvételek elkészítéséhez, és olyan eseményekre és állatokra összpontosítottak, amelyeket addig nem filmeztek le. A csak nemrégiben bevezetett számítógépes repülési menetrendek lehetővé tették, hogy a sorozatot úgy tervezzék meg, hogy Attenborough minden epizódban a világ több helyszínére is ellátogasson, sőt néha még a mondat közepén is kontinenst váltott. Bár a képernyőn a műsorvezető szerepét töltötte be, tudatosan korlátozta a kamera előtt töltött idejét, hogy az alanyok kapják a főszerepet.
Az Élet a Földön sikere arra ösztönözte a BBC-t, hogy fontolóra vegye a folytatást, és öt évvel később bemutatták az Élő bolygót. Attenborough ezúttal az ökológia, vagyis az élőlények környezetükhöz való alkalmazkodásának témája köré építette sorozatát. A sorozat újabb kritikai és közönségsikert aratott, hatalmas nemzetközi forgalmat hozva a BBC-nek. 1990-ben Az élet megpróbáltatásai (The Trials of Life) zárta le az eredeti Life-trilógiát, amely az állatok viselkedését vizsgálta az élet különböző szakaszaiban. Utóbbi sorozat heves reakciókat váltott ki a nézőkből a patagóniai tengerparton oroszlánokra vadászó gyilkos bálnákat, valamint egy kolobuszmajmot vadászó és erőszakkal megölő csimpánzokat bemutató jelenetek miatt.
Aki ezt a dallamot ismeri, szinte mindent ismer: Az élő bolygó (The Living Planet, 1984)
Több professzionalizmus, kevesebb szereplés
Annak ellenére – vagy éppen amiatt-, hogy David Attenborough az elmúlt bő 30 évben „termelte ki” életmű több mint kétharmadát (!), fokozatosan elkezdte újraértelmezni saját szerepét ezekben a produkciókban. Eleinte a stábok bővítésére, az egyre látványosabb, meghökkentőbb, képernyőhöz vonzó megoldásra kezdte helyezni a hangsúlyt. Személyisége már nem pusztán brand volt, hanem intézmény. Rendezők, operatőrök, szakértők és filmes dolgozók ezrei vettek részt az Attenborough-projektekben, aminek meg is lett az eredménye. Munkájának jelentőségét egyébként maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte, 2005-ben pedig megkapta az Order of Merit kitüntetést is.
Ilyen közel vagyunk
Ebben az időszakban készültek el a tematikus, egy-egy éghajlatra, helyszínre, vagy élőlénycsoportra fókuszáló sorozatok és miniszériák, amelyeken különböző stábok dolgoztak. David elsősorban az anyagi és a koordinációt biztosította, meg persze az arcát, amit az évek alatt egyre kevesebbszer láthattunk a kamerába nézni. Végvári Tamásnak köszönhetően a 2000-es évek végéig élvezhettük azt a tökéletes szinkronhangot, ami úgy telitalálat, hogy még csak nem is hasonlít Attenborough tónusára.
Ekkortájt készült az Élet a fagyban (1993), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), a Látlelet a Földről (2000), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), az Élet a növények között (2005), a Bolygónk, a Föld (2006), az Élet hidegvérrel (2008), A természet nagy eseményei (2009), s megemlítendő még Az élet keletkezése (2010) és A növények birodalma (2012) is.
Láthatjuk, hogy még ez a hosszúnak tűnő felsorolás is csupán töredéke a legenda munkásságának, aki szerencsére ma is aktív és reméljük, hogy még sokáig az marad. Isten éltesse, Sir David!
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.
30 évvel ezelőtt debütált a Formula-1-ben Michael Schumacher
A német autóversenyző összesen 19 évadot töltött a „száguldó cirkuszban” és hétszeres világbajnokként kiérdemelte, hogy minden idők egyik legeredményesebb pilótájának tekintsük. 1991. augusztus 25. nagy nap volt Michael Schumacher életében. Ekkor rajtolt el a...