Bár kevesen tudják, hogy a mára kultikussá vált Total War sorozat szellemi elődje az 1990-ben megjelenő Centurion. Ez az egyetlen floppyn elférő kis program az ókori Rómába repített el minket és nemcsak virtuálisan hódította meg a világot, de felépített egy új birodalmat is a stratégiai játékok világában. Mesterien ötvözte a körökre osztott és a real-time harcrendszert. A hadmozdulatok, a sereg egységeinek komplex mozgatása pedig tankönyvszerűvé tette az egész projektet: programozók tömege vette át Kellyn Becktől (a Centurion szellemi atyjától… bocsánat, anyjától) a legfontosabb praktikákat.

„Ha békét akarsz, készülj a háborúra.”

A Bits of Magic fejlesztésében és az Electronic Arts gondozásában megjelent játékban nem kisebb feladatunk lesz, mint Róma „védelmezőjeként” leigázni a fél világot. A játék Kr.e. 275-ben indul, amikor épp a tarentumi háború zajlik. Itáliában állomásozó légiónk tisztjeként (most ebbe ne kössünk bele), mi irányítjuk az egész sereget. Egy kör egy évet jelent, ilyenkor léphetünk egy új területre. Lehetőségünk van beszélni a tartomány vezetőjével, és olykor-olykor, ha barátságos a fazon, akár harc nélkül is behódol nekünk. Érdekesség, hogy Egyiptomban Liz Taylorról mintázták Kleopátrát, aki az azonos című filmben alakította a királynőt – és nem ez lesz az egyetlen filmes utalás! Ha elég ügyesen tárgyalunk, még akár az ágyába is bejuthatunk… Sajnos – vagy szerencsére – nekem ez 12 évesen nem sikerült. (Ez volt, azt hiszem, a pixel erotika maga.)

Ha az uralkodóknál a szép szó nem használ, a fegyverek veszik át a helyet. A csata  valós időben zajlik. Osztagainkat többféle formációban állíthatjuk fel és lehetőségünk van az egyes egységeknek csata közben is utasításokat adni, illetve egyenként küldeni valamerre a cohorsokat (a légió kisebb egységei). (Ezt is csak mostanában tudtam meg.) Az elfoglalt tartományok után nő a rangunk, több pénzre teszünk szert, besorozandó emberek állnak rendelkezésünkre (manpower), így újabb légiókat állíthatunk fel, és folytathatjuk khm… „védekező” hadjáratunkat.

Képek a játékból, 1. rész

„Kenyeret és cirkuszt!”

A legtöbb terület népe nem örül annak, hogy bekebeleztük (micsoda meglepetés!), és fellázadhatnak, viszont gladiátorviadalok megrendezésével javíthatunk az állapotokon. Ez igen költséges mulatság, viszont mi harcolhatunk az egyik gladiátorral, ami nagyon élvezetes. A másik játék, amire csak Rómában van lehetőség, a kocsiverseny, aminek egyes kockái a Ben Hur című filmből lettek kölcsönözve. Az egyik fogatot mi hajthatjuk, fogadhatunk magunkra és nagy vagyont zsebelhetünk be, ha győzünk. Itt a titok nyitja az, hogy a pálya jobb szélére kell kimennünk és nem szabad túl sokat ostorozni a lovakat, emellett a kocsi állapotára is figyelni kell, mert széteshet.

Képek a játékból, 2. rész

„Hajózni kell, élni nem muszáj!”

A szárazföldi területek elfoglalásán kívül két szigetet (Britannia és Szardínia + Korzika) is meg kell szereznünk, de mivel furcsa módon a tengeren nem tudunk sétálni, hajóhadat kell felszerelnünk, ebbe kell bepakolni a légiókat és partra tenni őket (mennyivel egyszerűbb volna, ha lenne „Jézus egységünk”). Beletelt egy kis időbe, mire rájöttem, hogy ha sok hajóm van, az egész sereget át tudom dobni. Ugyanis amikor csak egy hajóm volt, és beraktam az egész csapatot, csak 500 embert vitt át, a többi pedig elveszett. (Azért így is sikerült anno elfoglalni Britanniát a kb. huszadik támadáskor.)

Emellett ne feledkezzünk el a tengeri csatákról sem, mert azok is előfordulnak. Amikor két flotta találkozik, a Ben Hur című filmből vett zene és képkoca jelenik meg előttünk. Az intro után a saját és az ellenséges hajónkat pillantjuk meg. A hajónk tüzet tud köpni, illetve nekimehet az ellennek, hogy elsüllyessze. Ha csak egy hajónk van, és azzal győzünk, akkor sajnos a gépet hozza ki a program győztesnek.

A Centurion végigjátszása:

„Jöttem, láttam, győztem!”

Miután az összes tartományt az uralmunk alá hajtottuk, a végén egy fogaton imperátorként – ha úgy tetszik császárként – begurulunk a Circus Maximusba, ahol ünneplő tömeg fogad. A játékot 2-4 óra alatt végig lehet pörgetni, nem válik unalmassá, végig fenntartja az érdeklődést, emellett némi történelmi hűsége is van. Még így, felnőtt fejjel is érdemes leülni a gép elé és pár óra alatt Róma urává válni.

Centurion – Defender of Rome

Electronic Arts , stratégiai játék, 1990

Okos, összetett és hihetetlenül izgalmas lelet a stratégiai játékok ókorából.

+ Jó grafika és zene

+ Nem monoton

– Csak rómaiakkal lehet lenni

– Rajtunk kívül mások nem hódítanak

  • Látványosság
  • Zene / Hang
  • Érdekesség
  • Élmény
  • Szavatosság

Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!

További cikkek

Magnum – Elsült, durrant, betalált

Magnum – Elsült, durrant, betalált

A 80-as évek egyik közönségkedvenc sorozata volt a Tom Selleck főszereplésével készült Magnum P.I., amiben a mindenre elszánt magánnyomozó Higgins, TC és Rick segítségével tárt fel különböző bűneseteket - 162 epizódon keresztül. A Magnum szellemi atyja az a Glen A....

Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja

Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja

1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.

Magnum – Elsült, durrant, betalált

Magnum – Elsült, durrant, betalált

A 80-as évek egyik közönségkedvenc sorozata volt a Tom Selleck főszereplésével készült Magnum P.I., amiben a mindenre elszánt magánnyomozó Higgins, TC és Rick segítségével tárt fel különböző bűneseteket - 162 epizódon keresztül. A Magnum szellemi atyja az a Glen A....