Tíz éves lehettem, amikor életemben először láttam a Kickboxer című Jean-Claude Van Damme-filmet. Azonnal magával ragadott a történet, a karakterek és legfőképpen a küzdelmek. Pedig mai szemmel nézve a sztori egyszerű, mint a faék; a karakterek nem rosszak, de az Oscar nem fenyeget; a bunyók látványosak, de… erről majd később.

Talán kevesen tudják, de az 1989-ben bemutatott filmnek van némi valóságalapja. A történet szerint a főszereplő, Kurt Sloane (Jean-Claude Van Damme) bátyja, Eric (Dennis Alexio) kick-box világbajnok, aki elutazik Thaiföldre, hogy az ottani bajnokot, Tong Po-t (Michel Qissi) is legyőzze. Csakhogy a távol-keleti harcos az amerikait úgy megveri, hogy az lebénul. Kurt elhatározza: bosszút áll testvére megnyomorítóján. Rövid idő alatt kitanulja a muay thai-t, majd le is győzi a thai bajnokot.

De tényleg lehetséges, hogy mint sok film, ez is az életből merít?

Kickboxer minimális kick-box-szal, egy csipetnyi muay thai-jal, kungfuval és egy nagy kanál karatéval fűszerezve

Ha ezt a receptet elolvassuk, már kavarog is a gyomrunk a sok hozzávalótól, valójában azonban nem olyan szörnyű a végeredmény (csak ha kötözködni akarunk). És ez mind hogy jön össze? Talán kevesen tudják, de a filmben Van Damme bátyját alakító Dennis Alexio a valóságban is kick-box világbajnok volt, emellett karatéban és bokszban is kimagasló eredményeket ért el. Még a szintén küzdősportos Don „The Dragon” Wilsonnal is volt egy komoly küzdelme, utóbbi győzelmével.

A film egyetlen szereplője, aki valóban muay thai stílusban küzd, nem más mint a főgonosz Tong Po. Az őt alakító, marokkói születésű Michel Qissi a valóságban Van Damme gyerekkori barátja, akinek nagy szerepe volt a belga akciósztár filmes karrierjének előmozdításában és a Kickboxer mellett több filmben is vállalt mellékszerepet (Véres játék, Oroszlánszív).

Jean-Claude 10 éves korától tanult karatézni, ebben a sportágban Európa-bajnoki címet is szerzett, később pedig kick-boxban ért el eredményeket. A filmben, miután a bátyja lesérül, elkezd muay thai-t tanulni egy helyi mestertől, Xian Chow-tól (Dennis Chan).

Csakhogy amit a mester tanít, sok mindenre hasonlít, csak muay thaira nem. (Leginkább kungfura emlékeztet, a karate elemeivel nyakonöntve.)

Érdekes vizsga: spárga és fenékriszálás

A film egyik leghíresebb jelenete, amikor Xian mester elviszi a már jól megedzett Van Damme-ot egy bárba, leitatja, és beküldi táncolni két lánnyal. A betűrt gatyás, atlétás tanonc ennek az elvárásnak megfelel és bemutatja tánctudása legjavát. (Ezt látva kaphattak ihletet a Magic Mike alkotói.) Ezután a jólelkű Xian ráuszítja a bárban lévő összes férfit tanítványára, aki természetesen kiválóan teljesít, és agyba-főbe veri a támadókat. Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg újra ezt a részt, mai szemmel. Hamar belátja, hogy aki így táncol… az igazán megérdemel egy verést.

Szóval, miután Van Damme kitanulta a „karate – kungfu – kick-box – muay thai” nevű küzdősportot, és összejött mestere unokahúgával is, elérkezett az idő a nagy leszámolásra. „Ősi szokás szerint” üvegszilánkos bandázsban (kéz-kötöző és rögzítő) eshetett egymásnak az amerikai (belga) és a thai (marokkói) harcos… Ezt a sok marhaságot leszámítva a végső harc tényleg jól meg lett csinálva, szép mozdulatokkal, jó kamerabeállításokkal. A harc végkimenetelét természetesen nem árulhatom el, mert hatalmas csavar van benne. Vagy mégsem.

Miért éppen Kickboxer?

Talán nem csak bennem merült fel a gondolat, hanem a kedves olvasóban is, hogy miért lett a címe a filmnek Kickboxer, mivel ez az alkotás éppen, hogy nem a kick-boxról, hanem a muay thairól szól(na)? Igaz, alig van benne muay thai, de hősünk elvileg ezt tanulja ki, méghozzá ennek a sportágnak a szakavatott mesterétől. De akkor mégis miért?

A válasz olyan egyszerű, mint maga a film: mert hogy hangzana az, hogy „Muay Thai-er”?!

Na, ugye? És egy ilyen filmet – amit ráadásul nem is ismerünk helyesen, mivel van alcíme is, Vérbosszú Bangkokban – érdemes-e megnéznünk? Nos, ha tetszett a Rocky, nem akarunk gondolkodni, egyszerű kikapcsolódásra vágyunk, akkor mindenképpen poroljuk le a VHS-t, keressük elő a DVD-t vagy szedjük elő a pendrive-ot: mert igazából nem fogunk csalódni. Csak többre ne számítsunk.

Kickboxer – Vérbosszú Bangkokban

Kickboxer, sport, harcművészeti, akciófilm, 1989

A bosszú nagyon veszélyes tanácsadó.

+ Tong Po zseniális főgonosz

+ Sportkedv-csináló

– Harcművészeti technikák zagyvasága

– A drámai elemek minimalizmusa

  • Látványosság
  • Zene / Hang
  • Érdekesség
  • Élmény
  • Szavatosság

A Kickboxer film valóságalapja, avagy: Rick Roufus és Changpuek Kietsongrit meccse (1988):

Egy beharangozott mérkőzés adhatta az ötletet a stábnak a Kickboxer filmhez, amikor nekiláttak a forgatásnak Thaiföldön és Hongkongban: a kick-box világbajnok és a thai bajnok közötti meccs ugyanis a valóságban tényleg megtörtént az Egyesült Államokban!

Vegasi vakáció

Az 1980-as években a muay thai („thai boksz”) Európában és Amerikában még kevésbé volt ismert és népszerű, mint manapság. Talán épp ezért 1988. november 5-én Las Vegasban tető alá hoztak egy igazi csemegének számító mérkőzést a thai bajnok, Changpuek Kietsongrit és az amerikai Rick Roufus között.

Rick Roufus (fent) és Changpuek Kietsongrit (lent):

Roufus, aki ekkor már nem csak amerikai, hanem kick-box világbajnok is volt, önbizalommal nézhetett az 5-ször három perces meccs elé: 22 évesen 28 küzdelemből 28 győzelmet tudhatott magáénak, melyekből 15-öt K.O.-val nyert meg. A kick-box mellett fiatalon taekwondot is tanult és boxban is ért el eredményeket, vagyis kiváló kéz- és lábmunkával rendelkezett. A kevésbé ismert thai bajnok, a szintén 22 éves Kietsongrit 28 mérkőzésből 23-at nyert meg, 12-t K.O.-val, de 5-öt vesztett. A küzdelemben a combrúgás engedélyezett volt, de a könyök és térd használata nem, ami pedig a muay thai egyik specialitása. A mérkőzést a Sands Hotel és Kaszinóban tartották, ahová az amerikait öccse, Duke is elkísérte (akár a filmben). Ötször három perces menettel számoltak, azonban előbb dőlt el a mérkőzés, és nem úgy, ahogyan várták.

USA vs. Thaiföld

Miután a bíró ismertette a versenyzőkkel a szabályokat, egy pacsit váltottak, ami nem az ellenségeskedésre utalt, de mindkettőjük arcán látszódott az idegesség. Ezután igazi muay thai harcoshoz méltón Kiatsongrit eljárta „táncát”, majd végre megkezdődhetett a mérkőzés: Amerika és Ázsia, USA és Thaiföld, Nyugat és Kelet, kick-box és muay thai, vagy ki mit látott benne. Egy tét nélküli meccs volt, mégis mindenki látott benne valamit. Valamit. Többet.

Rick Roufus és Changpuek Kietsongrit meccse (1988):

Első menet

Mindketten balkezes felállással kezdték az összecsapást (vagyis a jobb lábuk volt elől). Már a legelején látszódott a két eltérő stílus. A thai egy helyben, mint a szikla, néha kicsap, az amerikai pedig folyamatos mozgásban, támad, visszalép, támad és eltáncol, állandóan változtatta a pozícióját, ami több energiába kerül, viszont nehezebb eltalálni. Szépen ment az adok-kapok, de kézzel Roufus bizonyult jobbnak és még egy forgórúgással is gyomron találta ellenfelét. Habár néhány combos betalált, Roufus ügyesen táncolt el, forgórúgással és ütéssel kombinált, majd egy rúgás után balegyenesével álcsúcson találta ellenfelét, aki kiterült már az első menet második percében. Habár felállt, a bíró rászámolt. Roufus tudta, itt a lehetőség, megvan a meccs. Ellenfele még nincs tökéltes állapotban, ki tudja ütni. Rá húsz másodperccel egy jobbhorog után ismét egy balegyenes taglózta le a thai harcost. A bíró ismét rászámolt, majd folytatódott a mérkőzés és az amerikai rohama. Fél perc maradt az első menetből. Még egy jól irányzott ütés és a harmadik földre kerülés után  Roufus nyer technikai K.O.-val (T.K.O.). Kietsongit a sarokba szorult, gyakorlatilag túlélésre játszott. A meccs eldőlt, gondolta mindenki. Egy forgóütés, egy balhorog ismét betalált, a thai bokszos megingott, de még kitartott. A sarokól kitört, de ütései lelassultak. Roufus viszont kivirult, és a menetet egy forduló-ugró rúgással zárta, ami kárt nem okozott, de a közönségnek tetszett.

Második menet

A szakértők már nem azon gondolkodtak, ki nyer, hanem hogy mikor győz K.O.-val Roufus, pontosabban a második menet melyik percében. Azonban nem egészen úgy folytatódott, ahogyan azt várták. (Időhúzás miatt még egy pontlevonás azért kijárt a thai tábornak.)  Kiatsongrit nem engedte már közel magához az amerikait, hanem combrúgásokkal kezdte felőrölni ellenfele állóképességét. Kezdetben még nem látszódott az eredménye, de egy perc után a kick-boxos mintha nem állt volna olyan stabilan a lábain. Emellett igazán robbanó támadásai már nem voltak. Végül a második percben a földre került, azonban Kiatsongrit rátaposott a földön fekvő gyomrára, így szünetet tartottak, és a bíró figyelmeztette a thai fiút, hogy leléptetik, ha ilyen még egyszer előfordul. (A mérkőzésen nem ez volt az első eset, hogy a felek nem bírtak megállni.) Még fél perc maradt a menetből és Roufus ismét feléledt, néhány ütés és egy fejrúgás még betalált, de ez a menet már kiegyenlítettebb volt.

Harmadik menet

Az amerikai ismét aktívan indított, de egy combrúgás megállította a rohamot. Roufus minden akciójára Kiatsongrit egy combossal válaszolt, így Roufus egyre inkább próbált eltáncolni. Derekasan tűrte, de az első perc után kiült a fájdalom az arcára, és mintha kicsit sántítani kezdett volna. Egyre gyakrabban engedte le a kezét, hogy a lábát védje. Egy kisebb sikertelen támadást követően már a kick-boxos húzta a lábát. A thai még egy dobást is bemutatott, ami szintén nem vált Roufus egészségére. Itt már annyira fájtak a lábai, hogy érezte, ha nem tesz valamit, a mérkőzés elúszott. A dobás miatt már a harmadik büntetést kapta a thai. Ezek miatt pontozásban az amerikai vezetett, azonban egy combos ismét a földre teremtette a menet vége előtt 20 másodperccel (ami elcsúszásnak is tűnhetett). Talpra állt, nem kellett rászámolni, így a gong után mindenki a saját lábán ment a helyére.

Negyedik menet

Roufusnak egyszerűen nem volt ellenszere a combrúgások ellen. Már a menet elején menekülni kezdett. Egy forgó ütéssel próbálkozott, de egy combtalálat következtében a földre került. A bíró látta rajta, hogy már nem bírja, kérdezte is, de az amerikai nem adta fel és tovább folytatta a küzdelmet. Végül a második perc elején ismét a padlóra került, és már nem tudott talpra állni. Ennek köszönhetően a meccset Changpuek Kietsongrit nyerte, aki így nem csak hazájának, Thaiföldnek nyert dicsőséget, hanem megmutatta a muay thai hatékonyságát.

Egy új sportág diadala

A mérkőzés után a muay thai sportág hihetetlen népszerűségre tett szert és ez a népszerűség azóta is tart. A fél évvel később megjelent Kickboxer című film is valójában a muay thait népszerűsíti, amelyben Jean-Claude Van Damme ezt a küzdősportot tanulja ki, de érdekes módon nem ebben a stílusban küzd majd meg Tong Poval, akit pedig egy marokkói fiatalember alakított. De a lényeg nem ez, hanem hogy az 1988-as mérkőzés nyitotta meg az utat, amellyel a muay thai diadalmenete elkezdődött, és még azóta is tart. Töretlenül.

Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!

További cikkek

A filmzene titánja – John Williams

A filmzene titánja – John Williams

90 éves lett John Williams, a világ máig leghíresebb amerikai zeneszerzője. Az élő legenda hét évtizedes (!) pályafutása során a filmtörténelem legnépszerűbb, legismertebb és a kritikusok által legelismertebb zenéit komponálta. Williams tehetsége mellett igazi...

Exhumed – A múmia áldásos átka

Exhumed – A múmia áldásos átka

A 90-es évek közepén rengeteg ígéretes FPS debütált a piacon és annak ellenére, hogy a Doom (1993) és a Quake (1996) továbbra uralta a népszerűségi listát, néhány alternatív megoldással egészen szépen lehetett érvényesülni mellettük. Ennek ékes példája az Exhumed, ami...

40 éves “a pop hercegnője” – Britney Spears

40 éves “a pop hercegnője” – Britney Spears

Szinte hihetetlen, de 40. születésnapját ünnepli Britney Spears amerikai énekesnő, dalszerző és táncos, akinek nevéhez elsősorban a tinipop újjáélesztésének hatása fűződik az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején. Nem véletlenül nevezik "a pop hercegnőjének"....