Az Amerikába jöttem sztárja, Darth Vader (Star Wars) és Mufasa (Oroszlánkirály) legendás és díjnyertes hangja közel 200 hollywoodi produkcióban vett részt és ma is forgat.
Filmes pályáját 21 évesen kezdte – akkor még televíziós sorozatokkal – és sokáig úgy tűnt: ő is csak egy lesz a foglalkoztatott, de kiemelkedő pályát magáénak nem mondható, „középkategóriás” színészek tömegében. Aztán elérkezett 1963 és a nagy fordulat: Stanley Kubrick, az akkor már világhírűnek számító rendező (túl A dicsőség ösvényei, a Spartacus és a Lolita mozikon) meghívta legújabb produkciójába, a végül 4 kategóriában is Oscarra jelölt és ma is sokszor emlegetett Dr. Strangelove című komédiába (főszerepben a legendás Peter Sellers-szel).
Bár a film óriási siker lett, ráadásul James Earl Jones nem statisztaszerepet játszott benne, a színész egy időre visszatért a televíziózáshoz és hét hosszú esztendőt kellett várni, mire újra elvarázsolta a közönséget tehetségével. A Jefferson utolsó menete (1970) nemcsak azért fontos alkotás, mert díjaival és jelöléseivel beléptette őt a hollywoodi elitklubba: egy valóságban is létező személyt, Jack Johnson színesbőrű bokszolót alakította (a filmben Jack Jefferson néven), aki hiába volt elismert és sikeres sportoló, életvitelével magára haragította az egész világot: csapongó, zűrös életet élt (családon belüli erőszak, prostitúció, egyik felesége öngyilkossága stb.), mégis, legnagyobb „bűnének” azt tartották, hogy többnyire fehér nőkbe szeretett bele. Az I. Világháború időszakában skandalumnak számított, hogy a nyugati társadalom megtűri azokat a normaszegőket, akik „nem tudják, hol a helyük”. A rasszista többség azonban hidegen hagyta Jeffersont és vakmerőségének állított emléket a film, amelyért James Earl Jones ha az Oscar-szobrot végül nem is, egy Golden Globe díjat azért hazavihetett.
Az immár „A”-kategóriás sztár sorra kapta a szerepeket, őt azonban olyan, akkor még innovatív, de kockázatos produkciók is érdekelték, mint A Názáreti Jézus, az Ördögűző, az UFÓ Incidens, vagy az 1972-es The Man, ami egy fekete amerikai elnök (!) színre lépését és kormányzását vizionálta. Mégis, az 1977-es Csillagok Háborúja és annak talán legfontosabb szereplője – pontosabban a hangja: a vásznon David Prowse-t látjuk Darth Vaderként – hozta meg számára azt a sikert, ami miatt ma a legfiatalabb korosztály is ismeri a nevét. James Earl Jones nemcsak az eredeti trilógiát, de a teljes létező sorozatot végig követte, vagyis ahol Luke apját (Úristen, spoiler!!!) hallhattuk, ott eredetiben mindig őt hallhattuk. Ugyanez mondható el Az oroszlánkirály animációs filmekről is.
Mégis, a hazai közönség szívébe egy teljesen más produkcióval lopta be magát, méghozzá Eddie Murphy: Amerikába jöttem című fergeteges vígjátékával, ahol a főszereplő dúsgazdag és szigorú édesapját alakította – sőt, alakítja idén is, hiszen jön az 1988-as komédia folytatása és nem kérdés: James Earl Jonesnak ott a helye a filmvásznon!
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek

Planet Funk – Táncos, sportos, slágeres
Három ismérve is van az olasz gyökerű, de a brit elektronikus zenei hullámot követő formációnak, a 2000-es évek egyik nem kiemelt, de kifejezetten kellemes meglepetésének. A Planet Funk remek stílusötvözetek okos felhasználásával szert tudott tenni egy-két slágerre, ezzel biztosítva helyét a korabeli diszkókban és a popzenei tabellán is. Másrészt nagy sportklubok szurkolóinak a szívébe is belopta magát, akik évtizedekre biztosítják hírnevét.

Hívd a rádiót! – A szavak súlya
A háromszoros Oscar-díjas Oliver Stone merész vállalkozásba fogott, amikor úgy döntött, megfilmesíti Stephen Singular valós történeten alapuló novelláját. Az amerikai író általában a fundamentalizmus és pszichózis okozta erőszak témáit járja körül és habár még mindig...

Magnum – Elsült, durrant, betalált
A 80-as évek egyik közönségkedvenc sorozata volt a Tom Selleck főszereplésével készült Magnum P.I., amiben a mindenre elszánt magánnyomozó Higgins, TC és Rick segítségével tárt fel különböző bűneseteket - 162 epizódon keresztül. A Magnum szellemi atyja az a Glen A....
