Bananarama – Nők a Vénuszról

Több mint négy évtizedre nyúlik vissza az angol lánycsapat története, akik bőven a Spice Girls megalakulása előtt hódították meg a popzenei világot. A „Második Brit Invázió” „kontingenseként” ráadásul olyan sok dallal kerültek fel a 80-as évek toplistáira, hogy szó szerint Guinness-rekordot is döntöttek női kategóriában.

Amíg az „Első Brit Invázió” fogalmával a Beatles és őket követő bandák amerikai hódításait szokták azonosítani (a Led Zeppelintől a Rolling Stones-on át a Pink Floydig, rengetegen jutottak el a csúcsra a tengerentúlon is a 60-as és 70-es években) és ez a korszak elsősorban a modern rockzene alapjait rakta le, addig a második hullám inkább a jelenleg is tartó popzenei hangzásvilág megteremtőjének mondható. A 80-as évek végére a dallamos, könnyed, vagy épp progresszív, elektronikus stílusjegyeket magába foglaló slágerek kezdték átvenni az uralmat a korábbi vagány, rock ’n’ roll királyoktól, ami aztán a 90-es években el is érte a népszerűségi csúcsot (igen, mondjuk csak ki: a „tuc-tuc” lesz az).

Bana…

A Bananarama az újhullám kezdete óta létező formáció, legnagyobb sikereit azonban egyértelműen a 80-as évek közepétől a végéig élte át. A kezdetben háromfős formáció – Sara Dallin, Siobhan Fahey és Keren Woodward – nagyon szorgalmasan dolgozott az első stúdióalbumán és a végül 1983-ban debütáló Deep Sea Skiving meg is érte a fáradtságot. A nagylemez brit popzenei toplistán egészen a 7. helyig vitte, ami nagyon erős nyitás és több dal is slágernek számított. Ezek közül talán a legismertebb a Shy Boy és a Young at Heart, mi most azonban azt mutatjuk meg, ami már az „amerikai partokat is elérte”.

A „Na Na Hey Hey Kiss Him Goodbye” című dal sokaknak ismerős lehet, ez ugyanis sportlelátókon is gyakran énekelt nóta, aminek eredetijét Paul Leka írta és 1969-ben, az amerikai Steam formációval adta elő.

…Nana…

Disco/Dance kategóriában a 14. hely az USA-ban nagy eredménynek számított és ekkor még csak 1983-ban járunk. Mindössze egyetlen esztendő telt el és következett az az album, ami a Bananarama-t kiírhatatlan formációvá tette a poptörténelemben. A banda saját nevét viselő albumon ugyanis megjelent az a dal, ami bár a nemzetközi slágerlisták élére sohasem tudott felkapaszkodni (csak a közelében lenni), egy igazi örökzöldet tisztelhetünk benne. Érdekesség, hogy a Cruel Summer a svéd Ace of Base formációval majd’ másfél évtizeddel később nagyon hasonló utat járt be a toplistákon (1998).

Az „igazi” Cruel Summer, ami még a Karate Kölyök (1984) című filmben is felcsendült:

…Naná…

Nagyon úgy tűnik, a Bananarama legnagyobb slágerei arról ismerszenek meg, hogy vagy ők dolgoznak fel egy dalt, vagy az ő szerzeményüket dolgozzák fel. A Venus, ami a lányformáció pályafutásának csúcsát jelentette az előbbiek sorát erősíti. A nótát ugyanis egy dán rockbanda, a Shocking Blue jegyzi, akik óriásit futottak vele egyébként 1969-ben (itt meghallgatható), a brit csajok azonban meg tudták ismételni ezt a sikert 1986-ban (8. hely „hazai pályán”, de nemzetközi listákon is előkelő helyezésekkel).

A Venus még a True Confessions stúdióalbumot erősítette, csakhogy egy évvel később jött az újabb „csapás”, a Wow! és nyugodtan mondhatjuk: ők így együtt tényleg betörtek a tengerentúli világba, hogy meghódítsák a popzenerajongók szívét. Mind az amerikai, mind az ausztrál, de még a japán és egyes afrikai országok listáján is ott ragyogtak a legfényesebb csillagok között. Ez a siker két nagyszerű slágernek is köszönhető egyébként: a Love In The First Degree és az I Heard A Rumour már azt a klasszikus 80-as hangzást adja vissza, amire mi is jól emlékszünk.

Első fokon is felsőfokon – Love In The First Degree:

…(D)Rama

A Bananarama a 1980-as években tulajdonképpen el is végezte fontos küldetését. Telán ezt érezhette Siobhan Fahey is, aki 1988-ban kivált a zenekarból (és megalapította az egyébként nem sikertelen Shakespears Sistert) és Jacquie O’Sullivannal ugyan pótolták, de az új csapattag mindössze három évig volt a banda tagja – és ezt követően a Bananarama (1991 óta) lányduóként ismert. Hosszú szünetet tartottak, megszűnni viszont sohasem szűntek meg és a 2000-es években próbálkoztak is valamiféle reneszánsszal; helyüket azonban már rég „átvették” a 2., sőt 3. és 4. generációs lányformációk.

Keren Woodward egyébként a napokban ünnepelte 60. születésnapját, Sara Dallin pedig decemberben fogja; így könnyen kikövetkeztethető, hogy a lányok húszas éveikben építették fel és juttatták a csúcsra ezt a zenei projektet, pontosan úgy, ahogyan később a már említett Spice Girls tagjai is tették. Amire azonban talán ők sem számítottak, az a Guinness-rekord. Pályafutásuk alatt összesen 32 (!) dalukkal sikerült bekerülniük a nemzetközi top 40-es popzenei listákra, ez pedig egészen lenyűgöző teljesítmény.

És ha már feldolgozással kezdtük, fejezzük be egy másikkal, a nem is olyan távoli múltból. A My Mine olasz fiúcsapat világhírű slágerének újragondolásáról van szó, amely Hypnotic Tango néven vált ismertté (1983). A Bananarama 2005-ben „Look On The Floor” címmel hozta ki azt a dalt, ami nagyon más hangzású és hangulatú, de legalább olyan minőségi zene lett, mint a nagy előd – ráadásul szuper mixek is készültek belőle (pl. Angel City Mix).