A napokban ünnepelte 49. születésnapját Cameron Diaz amerikai színésznő, író, producer, modell és üzletasszony. Karrierje során gyakran szerepelt vígjátékokban, de drámai filmekben is elért sikereket. Négyszer jelölték Golden Globe-díjra és egyszer elnyerte a New York-i filmkritikusok díját is. 2013-ban őt nevezték meg Hollywood legjobban fizetett 40 év feletti színésznőjének; ennek dacára, egy évvel később – mindössze 42 évesen – visszavonult, hogy más elfoglaltságaira koncentrálhasson, tavaly januárban pedig életet adott első gyermekének.
Szinte egészen hihetetlen, de Diaz filmjeinek csak az amerikai bevételei több mint 3 milliárd dollárt (!) tettek ki, világszerte pedig 7 milliárd dollárt (!), s ezzel máig a világ ötödik „legtöbbet konyhára hozó” színésznőjének számít. Népszerűségének titka nem csupán szexisségében, lazaságában és elragadó mosolyában, de tehetségében, sőt életvitelében is ott rejlik (ami a színészi pályájától teljesen független). Hogy említsünk néhány fontos mozzanatot az utóbbiak kapcsán: talán itthon kevesen tudják, hogy két jelentősebb egészségügyi témájú könyvet is írt – The Body Book, 2013; The Longevity Book, 2016 -; előbbi a New York Times bestsellere volt.
Környezetvédelmi aktivizmusáról azonban még ennél is ismertebb (Leonardo DiCaprio „zöld hódítása” előtt ő volt a celebvilág egyik prominense a témában). Külön érdekesség, hogy Cameron Diaz volt a Toyota Prius egyik fő propagálója a 90-es években (a hibrid autók hódításának kezdetekor!), majd Al Gore Live Earth kampányának népszerűsítésén is dolgozott (jótékonysági koncertsorozat a globális felmelegedés elleni küzdelem kapcsán), s az első hírességek között volt, aki felhívta a figyelmet a klímaváltozás következményeire. Részt vett az Iraq and Afghanistan Veterans of America (IAVA), vagyis az iraki és afganisztáni háborúk veteránjainak első és legnagyobb non-profit szervezetének munkájában is, ahol a katona-családok szószólójaként szólalt fel.
Cameron Diaz filmes debütálása 21 évesen – Jim Carrey oldalán játszott A Maszk (1994) című vígjátékban:
Cameron Diaz szépségére – ami tagadhatatlanul kulcsszerepet játszott karrierjének hajnalán – már középiskolás korában felfigyeltek. 16 évesen szerződést kapott az Elite Model Managementtől, majd a Calvin Klein és a Levi’s reklámjaiban is szerepelt. Mindössze 17 éves volt, amikor a Seventeen magazin 1990. júliusi számának címlapján szerepelt. 2-3 hónapig modellkedett Ausztráliában is, 1991-ben pedig a Coca-Cola reklámfilmjét forgatta Sydneyben.
Erre az időszakra nyúlik vissza egy későbbi botránya is: még 1992-ben, 19 éves korában John Rutter, egy profi fotós topless fotózta és videózta őt, méghozzá egy szado-mazo bőrdivatos fehérnemű szerkesztőségi cikkhez. A felvételek soha nem kerültek ugyan nyilvánosságra, azonban Rutter 2003-ban, a Charlie angyalai megjelenése előtt kereste meg Diazt és felajánlotta, hogy 3,5 millió dollárért eladja neki a képeket és a videót, vagy másoknak (magyarul: megzsarolta). Diaz be is perelte őt, 2005-ben pedig a férfit három év börtönre ítélték nagy értékű lopás, hamisítás és hamis tanúzás kísérlete miatt.
Egyik legnépszerűbb filmje – az év vígjátéka is volt 1998-ban -, a Keresd a nőt!:
A legtöbben természetesen filmjei révén ismerik őt. 1994-ben kapott egy jelentős szerepet A maszk című sikerprodukcióban, amiben Jim Carrey volt a partnere. Ezt követően mellékszerepet kapott az Álljon meg a nászmenet! (1997) Julia Roberts-fémjelezte romantikus komédiában, majd a Farrelly fivérek Keresd a nőt! (1998) című fergeteges vígjátékában Mary szerepében tűnt fel, ami meghozta számára a hírnevet és egy Golden Globe jelölést is a legjobb „vígjáték vagy musicalszínésznő” kategóriában. Utóbbi produkció egyébként rendkívül fontos állomás volt több kollégája, így Ben Stiller, Keith David, Chris Eliott és Matt Dillon karrierjében is.
Kifejezetten kellemes meglepetés volt a Ronda ügy című filmben nyújtott szerepe – ahogy maga feketekomédia is – és remek összhangban dolgozott az akkor még feltörekvő sztárként pozícionált Christian Slaterrel, illetve a rendkívül tehetséges rendezővel, Peter Berggel (A királyság, Hancock, A túlélő, Csatahajó). A következő két projektjével – a Minden héten háború című sportdráma (Al Pacino, Jamie Foxx és Dennis Quaid oldalán) és Spike Jonze szürrealista fantasyje, A John Malkovich menet (mindkettő 1999) – drámai színésznőként is hírnevet szerzett, utóbbiért pedig egy második Golden Globe-jelölést is kapott.
Cameron Diaz a szürreálisan zseniális A John Malkovich menet című filmben:
A Vanília égbolt (2001) mellékszerepéért a harmadik Golden Globe-jelölést is kiérdemelte (Tom Cruise és Penélope Cruz partnereként), a 2000-es évek elején pedig számos nagyszabású filmben szerepelt. Köztük a Charlie angyalai (2000) és annak folytatása, a Charlie angyalai: Teljes gázzal (2003) a leghíresebb, de ő adta Fiona hercegnő hangját is a Shrek-sorozatban (2001-2010). A komolyabb hangvételű produkciók közül feltétlenül érdemes kiemelni A nő ötször (2000) című drámát (ebben a nyolcszoros Oscar-jelölt Glenn Close az egyik húzónév).
2002-ben szerepet kapott Martin Scorsese New York bandái című korszakos eposzában, amelyért negyedik (!) Golden Globe-jelölését kapta (az Oscar-díjas rendező mellett a másik két legenda, Leonardo DiCaprio és Daniel Day-Lewis voltak a partnerei). A következő jelentősebb filmjei közé tartozott az Egy cipőben (2005) című romantikus komédia, valamint a Holiday (2006) drámai vígjáték (főleg utóbbi számít komoly sikernek), és megemlíthető A doboz (2009) című pszichothriller is, hogy kicsit érzékeltessük a műfaji változatosságot.
A 2000-es évek végétől azonban Diaz egyre kisebb lelkesedéssel vállalt filmet és a nagy sikerek elmaradása csak erősítette benne, hogy inkább az üzleti világ, valamint a jótékonyság-jótéteményesség irányába orientálódjon. 2010-ben még elvállalta a Kéjjel-nappal című akciómozit (ismét Tom Cruise partnereként), egy évvel később pedig játszott a Zöld darázsban is, sőt, főszerepet kapott a Rossz tanár (2011) és A csajok bosszúja (2014) című vígjátékokban, de nem igazán érezhette, hogy ezek a filmek előre vinnék őt. A Szexvideó, illetve A jogász című szuperprodukciók pedig akkorát buktak a kritikusoknál, hogy szegény Diaz talán ma sem meri visszanézni őket (előbbit Arany Málnával is alaposan megszórták és a színésznő is kapott belőle). Ettől a kissé „malőrös” karrier-lezárástól függetlenül Cameron Diaz szerencsére mit sem veszített népszerűségéből és láthatóan ma is nagyon hiányzik a hollywoodi álomgyárból. Nekünk legalábbis biztosan.
Cameron Diaz példát mutat a Rossz tanár (2011) című filmben:
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek
Planet Funk – Táncos, sportos, slágeres
Három ismérve is van az olasz gyökerű, de a brit elektronikus zenei hullámot követő formációnak, a 2000-es évek egyik nem kiemelt, de kifejezetten kellemes meglepetésének. A Planet Funk remek stílusötvözetek okos felhasználásával szert tudott tenni egy-két slágerre, ezzel biztosítva helyét a korabeli diszkókban és a popzenei tabellán is. Másrészt nagy sportklubok szurkolóinak a szívébe is belopta magát, akik évtizedekre biztosítják hírnevét.
Jean-Michel Jarre: Oxygène – Csak úgy kapkodtuk a levegőt
Az ikonikus francia elektronikus zeneszerző harmadik stúdióalbuma lassan fél évszázada ejti ámulatba a közönséget. Az 1976-ban kiadott Oxygène-t úgy írták le, mint a „a hetvenes évek szintetizátor-forradalmának vezetőjét” – és talán nem is túloztak.
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.
