Szinte hihetetlen, de 40. születésnapját ünnepli Britney Spears amerikai énekesnő, dalszerző és táncos, akinek nevéhez elsősorban a tinipop újjáélesztésének hatása fűződik az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején. Nem véletlenül nevezik „a pop hercegnőjének”.
Britney már gyerekként színpadi produkciókban és televíziós sorozatokban szerepelt (ezek közül a leghíresebb a The Mickey Mouse Club), 1997-ben pedig, mindössze 15 évesen szerződött a Jive Recordshoz (ők adták ki többek közt a Backstreet Boys és NSYNC lemezeit is). Első két stúdióalbuma, a …Baby One More Time (1999) és az Oops!… I Did It Again (2000) minden idők legkelendőbb albumai közé tartoznak, és Spears-t minden idők legkelendőbb tinédzser előadójává is tették. A pop ikonná váló Spears világszerte több mint 100 millió (!) lemezt adott el, ebből több mint 70 milliót kizárólag az Egyesült Államokban. Máig a világ egyik legkelendőbb zenei előadójáról beszélünk tehát.
A már az első héten több mint 1,3 millió példányban eladott Oops!…. I Did It Again ráadásul 15 éven át tartotta a leggyorsabban fogyó női előadó album rekordját az Egyesült Államokban. Britney Spears később érettebb és provokatívabb stílust vett fel a Britney (2001) és az In the Zone (2003) című albumain, és filmszerepet is vállalt – közepes sikerrel – a 2002-es Álmok útján című moziban.
Britney Spears összesen hat „number one-kategóriás” albumot ért el a Billboard 200-as listán és négy kislemezt is az élre tudott röpíteni az amerikai Billboard Hot 100-as listán: ezek voltak a „…Baby One More Time”, a „Womanizer”, a „3” és a „Hold It Against Me”. A nálunk is rengeteget játszott „Oops!… I Did It Again”, „Toxic”, és a „Scream & Shout” a legtöbb országban a slágerlisták élére került.
Későbbi korszakában már producerként is kipróbálta magát, így menedzselte ötödik stúdióalbumát, a Blackout (2007) című lemezt is, amelyet – bármilyen meglepőnek tűnik – a popszakmában a legjobb munkájaként emlegetnek. És ha már így belendült, kiadta a Circus (2008) és a Femme Fatale (2011) című albumokat is – utóbbi az amerikai slágerlistákon a legsikeresebb kislemezzé vált.
A 2009-es „3”-mal és a 2011-es „Hold It Against Me”-vel Spears a második előadó lett Mariah Carey után a Hot 100 történetében, aki két vagy több dallal debütált az első helyen. Erősen koreografált videoklipjeiért Michael Jackson Video Vanguard Awardot is kapott. Természetesen számos más díjat és elismerést is kiérdemelt, többek között Grammy-díjat, 15 Guinness-rekordot, hat MTV Video Music Awards-ot, hét Billboard Music Awards-ot (köztük a Millennium Awardot), az első Radio Disney Icon Awardot és egy csillagot a Hollywood Walk of Fame-en…
Britney Spears a rekordok hercegnője is. A Billboard szerint a 2000-es évek nyolcadik legnagyobb előadója volt, 2020-ban a Rolling Stone minden idők legjobb debütáló kislemezének nevezte a „…Baby One More Time” című dalt, 2012-ben a Forbes szerint Spears volt a legjobban fizetett női zenész, idén pedig a Time magazin Spears-t a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. És ha még azt is hozzátesszük, hogy egy saját parfüm márkát is létrehozott (2004-ben az Elizabeth Arden, Inc. céggel) és az eladások 2012-ben meghaladták az 1,5 milliárd dollárt…akkor már tényleg nem lehet kétségünk afelől, hogy Britney Spears egyszemélyben akkora brand mint egy komolyabb vállalat, vagy sportklub…
Micsoda nők! Itt olvashat róluk:
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek
Planet Funk – Táncos, sportos, slágeres
Három ismérve is van az olasz gyökerű, de a brit elektronikus zenei hullámot követő formációnak, a 2000-es évek egyik nem kiemelt, de kifejezetten kellemes meglepetésének. A Planet Funk remek stílusötvözetek okos felhasználásával szert tudott tenni egy-két slágerre, ezzel biztosítva helyét a korabeli diszkókban és a popzenei tabellán is. Másrészt nagy sportklubok szurkolóinak a szívébe is belopta magát, akik évtizedekre biztosítják hírnevét.
Jean-Michel Jarre: Oxygène – Csak úgy kapkodtuk a levegőt
Az ikonikus francia elektronikus zeneszerző harmadik stúdióalbuma lassan fél évszázada ejti ámulatba a közönséget. Az 1976-ban kiadott Oxygène-t úgy írták le, mint a „a hetvenes évek szintetizátor-forradalmának vezetőjét” – és talán nem is túloztak.
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.
