1991. augusztus 6-án vált publikussá a Tim Berners-Lee jegyezte találmány, amit ma egyszerűen csak „Web”-nek hívunk és ami nem csupán életünk részévé vált, de megváltoztatta modern történelmünket is.
Habár az Internet, vagyis a globális számítógépes hálózat múltja a 60-as évek végéig nyúlik vissza (általában az ARPANET nevű hálózatot szokták „ősatyaként” említeni), a hipertext alapú weboldalak megjelenéséig ez az innováció még világszinten is viszonylag kevés felhasználó számára volt elérhető és értelmezhető. A csomagkapcsolt adatküldés még 70-es és 80-as években is leginkább kutatóintézetek, hatalmas ipari konszernek, no meg a katonai célú hírszerzés szolgálatában működött és rendszerint kormányok felügyelték. A berlini fal lebontásával nagyjából egyidőben azonban ez is megváltozott.
A Világháló „atyja”, Sir Timothy John Berners-Lee:
A találmány, ami mindenkié
Tim Berners-Lee nevét feltétlenül érdemes megjegyezni, hiszen ő az a brit tudós, aki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkatársaként találta fel a világhálót, még 1989-ben, majd meg is alkotta az első webböngészőt. A projektet természetesen nem egyedül vitte; belga munkatársa Robert Cailliau kulcsszerepet játszott a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák, kifejlesztésében, amelyek mind elengedhetetlen kellékei a Világháló működésének.
1991-ben aztán elindult a WWW „publikálása” (eleinte kutatóintézetek között, szerte a világban), majd augusztus 6-án, vagyis éppen 30 évvel ezelőtt a nagyközönség számára is elérhetővé vált a Web. Természetesen a mindennapi használathoz még el kellett telni néhány évnek, de mondhatjuk: hipertext alapú honlapok virágzása már 1993 körül igen látványos volt. Ekkor deklarálta egyébként hivatalosan is a CERN, hogy „a világháló mindenki számára szabad és ingyenes” (a jogi körülményekről korábban voltak viták) és ugyanebben az évben indult el Magyarország első weboldala és webszervere is a Budapesti Műszaki Egyetem jóvoltából.
Az első honlap (1991):
http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html
És az első magyar honlap (1993):
Az első honlap és az első magyar honlap:
A virtuális világnak saját nyelve van
A World Wide Web egymással úgynevezett hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszere, vagyis ez nem maga az Internet, hanem annak egy kifejezetten fogyasztóbarát felhasználási módja, ha tetszik, kódolási szisztémája. A találmány zsenialitása, hogy a multimédia funkciót helyezi előtérbe: a weboldalak egyszerű szövegeken kívül képekre, videókra, hangokra és szoftverkomponensekre mutató linkeket is tartalmaznak, majd mindezeket dekódolják az úgynevezett böngészők, és biztosítanak számunkra egy audiovizuális élményt azáltal, ahogyan megjelenítik a kódsorokat.
Az első webböngésző itt kipróbálható:
A Tim Berners-Lee által fejlesztett első webböngésző:
A Hypertext Markup Language, röviden HTML maga is egy nyelv, ami ezen dokumentumok olvasását segíti elő – és szinten Tim Berners-Lee nevéhez fűződik. A kódolt weboldalakat pedig olyan számítógépeken tárolják, amelyeken webszerver fut, egy program, amely válaszol a felhasználó számítógépén futó webböngészők interneten keresztül érkező kéréseire (tehát amikor egy oldal betöltődik, az azt jelenti, hogy egyrészt eljut hozzánk az ott található kódsor, másrészt a mi böngészőnk már a lefordított tartalmat jeleníti meg nekünk). A hiperlinkek segítségével további lapokat kérhetünk le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek és így tovább – ez adja a rendszer háló-jellegét.
Nagyjából így néztek ki a nagy cégek első weboldalai (Apple, Pizza Hut, Adobe, Yahoo, Intel, Microsoft):
A jövőt nem lehet(ett) megállítani
A fejlődés természetesen csak ekkor indult be igazán. Egyrészt a politika és a gazdaság szereplői felismerték, mekkora potenciál van a Világhálóban (ami egyben a globalizáció századvégi kiteljesedésének kulcs-eszköze), másrészt a fejlesztők számára is új lehetőségeket nyitott meg az informatikai és kommunikációs szektorokban (amelyek ma már lényegében fuzionáltak).
A hipertext formátum ugyan nem szűnt meg, de arra rendkívül bonyolult rendszerek és programnyelvek épültek. A HTTP protokollt „kiegészítette” a HTTPS, aminek kiber-biztonsági okai voltak/vannak (titkosítási és azonosítási eljárásokkal egészült ki); de a dinamikus oldalak megjelenése, a JavaScriptek, a szerver-oldali lekérdezések (PHP, MySQL) és még számos nagyszerű innováció megjelenése jelzi, mennyire nagyszerű és sokoldalú találmány a World Wide Web. Márpedig ha a mi közös történetünkben eddig volt 30 sikeres év, akkor miért ne lehetne még egyszer ennyi?
Az előbb említett példák – a HTTPS kivételével – valójában már az 1990-es évek közepe óta létező fejlesztések, amik nagyban hozzájárultak a Web 2.0 „indulásához” a 2000-es években.
Ajánlhatunk még néhány érdekes kultúraformáló találmányt?
Kövesse a Retro Magazin Facebook-oldalát!
További cikkek
Planet Funk – Táncos, sportos, slágeres
Három ismérve is van az olasz gyökerű, de a brit elektronikus zenei hullámot követő formációnak, a 2000-es évek egyik nem kiemelt, de kifejezetten kellemes meglepetésének. A Planet Funk remek stílusötvözetek okos felhasználásával szert tudott tenni egy-két slágerre, ezzel biztosítva helyét a korabeli diszkókban és a popzenei tabellán is. Másrészt nagy sportklubok szurkolóinak a szívébe is belopta magát, akik évtizedekre biztosítják hírnevét.
Jean-Michel Jarre: Oxygène – Csak úgy kapkodtuk a levegőt
Az ikonikus francia elektronikus zeneszerző harmadik stúdióalbuma lassan fél évszázada ejti ámulatba a közönséget. Az 1976-ban kiadott Oxygène-t úgy írták le, mint a „a hetvenes évek szintetizátor-forradalmának vezetőjét” – és talán nem is túloztak.
Gyorsabb a halálnál – Bajkeverők párbaja
1995-ben debütált a mozikban Sam Raimi filmje, a valóságos sztárparádéval felvonuló Gyorsabb a halálnál című, úgynevezett „revizionista” western. Annak ellenére, hogy a három évvel korábbi Nincs bocsánat című Eastwood-rendezéshez hasonlóan itt is cél volt a Vadnyugat romantizálásának derékba törése, illetve a jó és rossz összemosása; azért a főszereplő és a főgonosz jellemét illetően az alkotók nem hagytak kétséget a nézőben, hogy kinek is kell drukkolni.